Forrás: portfolio.hu
Korrupció, átláthatatlanság, bürokrácia - Ez a mai magyar valóság
2016. október 2. 07:10
 |
A magántulajdon védelmének erodálódása, a bírói függetlenség korlátozása, a kormányközeli szereplők helyzetbe hozása, átláthatatlanság, túlszabályozottság: néhány olyan tényező, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a World Economic Forum idei versenyképességi jelentésében 69. helyre csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb eredménye. Magyarország gyenge pontja az intézményi rendszer, de hogy ebben a kategóriában mennyire rossz irányba haladnak a folyamatok, a régiós összevetésben látszik csak igazán. Ebből szemezgettünk kicsit.
Magyarország a World Economic Forum által készített versenyképességi felmérés szerdán publikált, 2016-os kiadásában a 63. helyről a 69. pozícióba csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb helyezése volt, miközben régiós társaink, és egyéb, harmadik világbeli országok sorra hagynak le minket.
2016.09.28 08:12Magyarország csúnyán leszerepelt a versenyképességi rangsorban
2016.09.28 10:3015 ország, amiről nem gondolnád, hogy versenyképesebb nálunk
A Nemzetgazdasági Minisztérium az elemzésre reagálva szubjektívnak nevezte a rangsort, ami torzítja a gazdaság valós helyzetéről kialakult képet, az úgynevezett "kemény" adatok (növekedés, foglalkoztatottság, államadósság, költségvetés) ugyanis számottevő javulást mutattak az elmúlt években, aminek érződnie kéne a rangsorban elfoglalt helyünkön is.
2016.09.28 10:10Reagált az NGM a gyászos versenyképességi adatokra
Bár a makrogazdasági környezet a WEF elemzése szerint is sokat javult az elmúlt években, ennek pozitív hatását bőven kioltotta az intézményi rendszeri hattér romlása. A versenyképességi helyezés 12 alappillér összegeként adódik, ezen alappillérek pedig tovább bonhatók kisebb részelemekre: a 12 alappillér egyike az intézményi rendszer, amelyben Magyarország a kategóriák közül a legrosszabb, 114. helyezés érte (a 138-ból).
Arról már korábbi cikkünkben is írtunk, több szubjektív értékelési szempont is szerepet játszik ezeknek a versenyképességi rangsoroknak a kialakításában, így a 138 ország eredménye nem is igazán hozható közös alapra. Ezért nem feltétlenül az a mérvadó, hogy abszolút értelemben hogyan teljesítünk más, teljesen különböző adottságú országokkal szemben, a változás iránya (a big picture), vagyis a versenyképesség javulás vagy romlása, illetve a hasonló feltételekkel rendelkező országokhoz viszonyított helyezésünk viszont igenis lényeges információval szolgálhat.
Épp ezért megnéztük, hogy az első, intézményi alappillér, illetve néhány kiválasztott alkategóriában hogyan szerepeltek az elmúlt években a régiós országok, köztük Magyarország.
Az összesített rangsorban ekkor még a 47. helyen álltunk, vagyis az intézményi alappillér csak kis mértékben húzta lefelé az összesített pozícióinkat, mostanra viszont óriásira nyílt a rés a kettő között, vagyis jelentős részben az ezen kategóriában tapasztalt drámai romlás vezetett ahhoz, hogy minden idők legrosszabb helyezését szereztük meg.
De ezen belül is mik az igazi gyengepontjaink? A teljesség igénye nélkül szemezgettünk.
Meghatározás: Milyen erős az adott országban a tulajdonjog - beleértve a pénzügyi eszközöket - védelme.
Ebben a kategóriában volt a leginkább szembetűnő a lecsúszásunk: 2007-ben a 6 régiós ország közül mi voltunk a legjobb helyen, 9 év alatt mintegy 100 helyezést rontva utolsók lettünk.
Meghatározás: Mennyire érvényesül az adott országban a bírói hatalom a kormányzat, illetve vállalkozások és magánszemélyek befolyásától való függetlensége.
Bár ebben a tekintetben még a régiós középmezőnyben vagyunk, az utóbbi két évben látványosan közelítünk Bulgáriához és Romániához, ahol a leginkább megkérdőjelezhető a bírói hatalom függetlensége.
Meghatározás: Mennyire jellemző az adott országban, hogy a kormányközeli cégek és magánszemélyek előnyt élveznek egy gazdasági döntés esetében.
2008-ban még nagyon közel állt egymáshoz a 6 régiós ország ezen mutató tekintetében, ezt követően a lengyelek felfelé kiváltak a bolyból. Az esetünkben 2011-ig javulást jelzett a WEF versenyképességi elemzése, utána viszont 5 év alatt Szlovákiával karöltve a mezőny végére kerültünk.
Meghatározás: Mekkora terhet jelent az adott országban a vállalkozások számára a törvényi előírásoknak, adminisztratív szabályozásnak való megfelelés.
Itt szemmel láthatólag nem csak mi, hanem szinte az egész térség nagyon gyengén teljesít, leszámítva Bulgáriát, ahol az elmúlt 4 évben folyamatosan javult a vállalkozások adminisztratív terhelésének helyzete.
Meghatározás: Milyen nehéz az adott országban megfelelő információhoz jutni azzal kapcsolatban, hogy bizonyos törvények és jogszabályok módosítása milyen módon érinti az adott cég működését.
Ismét egy olyan kategória, ahol 2007-ben még az élmezőnyben voltunk, mostanra viszont számottevően romlott a helyzet, a régiós versenytársaink közül ugyanis nálunk a legátláthatatlanabb a kormányzati döntéshozatal. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a 138-ból 136. helyen állunk ebben a tekintetben.
Meghatározás: Mennyire etikus az adott országban a cégek viselkedése, ami a kormányzati hivatalnokokkal, illetve más cégekkel való kapcsolattartás illeti.
Egészen 2013-ig előkelő helyen voltunk, csak Lengyelország előzött meg minket, az utóbbi 3 évben viszont meredeken zuhant a hazai cégek etikai megítélése, így lett még egy mutató, amiben a nem túl előkelő 136. helyre kerültünk.
Magyarország a World Economic Forum által készített versenyképességi felmérés szerdán publikált, 2016-os kiadásában a 63. helyről a 69. pozícióba csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb helyezése volt, miközben régiós társaink, és egyéb, harmadik világbeli országok sorra hagynak le minket.
2016.09.28 08:12Magyarország csúnyán leszerepelt a versenyképességi rangsorban
2016.09.28 10:3015 ország, amiről nem gondolnád, hogy versenyképesebb nálunk
A Nemzetgazdasági Minisztérium az elemzésre reagálva szubjektívnak nevezte a rangsort, ami torzítja a gazdaság valós helyzetéről kialakult képet, az úgynevezett "kemény" adatok (növekedés, foglalkoztatottság, államadósság, költségvetés) ugyanis számottevő javulást mutattak az elmúlt években, aminek érződnie kéne a rangsorban elfoglalt helyünkön is.
2016.09.28 10:10Reagált az NGM a gyászos versenyképességi adatokra
Bár a makrogazdasági környezet a WEF elemzése szerint is sokat javult az elmúlt években, ennek pozitív hatását bőven kioltotta az intézményi rendszeri hattér romlása. A versenyképességi helyezés 12 alappillér összegeként adódik, ezen alappillérek pedig tovább bonhatók kisebb részelemekre: a 12 alappillér egyike az intézményi rendszer, amelyben Magyarország a kategóriák közül a legrosszabb, 114. helyezés érte (a 138-ból).
Arról már korábbi cikkünkben is írtunk, több szubjektív értékelési szempont is szerepet játszik ezeknek a versenyképességi rangsoroknak a kialakításában, így a 138 ország eredménye nem is igazán hozható közös alapra. Ezért nem feltétlenül az a mérvadó, hogy abszolút értelemben hogyan teljesítünk más, teljesen különböző adottságú országokkal szemben, a változás iránya (a big picture), vagyis a versenyképesség javulás vagy romlása, illetve a hasonló feltételekkel rendelkező országokhoz viszonyított helyezésünk viszont igenis lényeges információval szolgálhat.
Épp ezért megnéztük, hogy az első, intézményi alappillér, illetve néhány kiválasztott alkategóriában hogyan szerepeltek az elmúlt években a régiós országok, köztük Magyarország.
Az ábrán látszik, hogy 9 évvel ezelőtt intézményi rendszerünk alapján a legjobb versenyképességi helyezést értük el a régióban, az akkori 54. helyünket rontottuk le 114-re.
Az összesített rangsorban ekkor még a 47. helyen álltunk, vagyis az intézményi alappillér csak kis mértékben húzta lefelé az összesített pozícióinkat, mostanra viszont óriásira nyílt a rés a kettő között, vagyis jelentős részben az ezen kategóriában tapasztalt drámai romlás vezetett ahhoz, hogy minden idők legrosszabb helyezését szereztük meg.
De ezen belül is mik az igazi gyengepontjaink? A teljesség igénye nélkül szemezgettünk.
Tulajdonjog védelme
Meghatározás: Milyen erős az adott országban a tulajdonjog - beleértve a pénzügyi eszközöket - védelme.
Ebben a kategóriában volt a leginkább szembetűnő a lecsúszásunk: 2007-ben a 6 régiós ország közül mi voltunk a legjobb helyen, 9 év alatt mintegy 100 helyezést rontva utolsók lettünk.
Bírói függetlenség
Meghatározás: Mennyire érvényesül az adott országban a bírói hatalom a kormányzat, illetve vállalkozások és magánszemélyek befolyásától való függetlensége.
Bár ebben a tekintetben még a régiós középmezőnyben vagyunk, az utóbbi két évben látványosan közelítünk Bulgáriához és Romániához, ahol a leginkább megkérdőjelezhető a bírói hatalom függetlensége.
Kormányközeli szereplőkkel szembeni kivételezés
Meghatározás: Mennyire jellemző az adott országban, hogy a kormányközeli cégek és magánszemélyek előnyt élveznek egy gazdasági döntés esetében.
2008-ban még nagyon közel állt egymáshoz a 6 régiós ország ezen mutató tekintetében, ezt követően a lengyelek felfelé kiváltak a bolyból. Az esetünkben 2011-ig javulást jelzett a WEF versenyképességi elemzése, utána viszont 5 év alatt Szlovákiával karöltve a mezőny végére kerültünk.
A kormányzati túlszabályozás terhe
Meghatározás: Mekkora terhet jelent az adott országban a vállalkozások számára a törvényi előírásoknak, adminisztratív szabályozásnak való megfelelés.
Itt szemmel láthatólag nem csak mi, hanem szinte az egész térség nagyon gyengén teljesít, leszámítva Bulgáriát, ahol az elmúlt 4 évben folyamatosan javult a vállalkozások adminisztratív terhelésének helyzete.
A kormányzati döntéshozatal átláthatósága
Meghatározás: Milyen nehéz az adott országban megfelelő információhoz jutni azzal kapcsolatban, hogy bizonyos törvények és jogszabályok módosítása milyen módon érinti az adott cég működését.
Ismét egy olyan kategória, ahol 2007-ben még az élmezőnyben voltunk, mostanra viszont számottevően romlott a helyzet, a régiós versenytársaink közül ugyanis nálunk a legátláthatatlanabb a kormányzati döntéshozatal. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a 138-ból 136. helyen állunk ebben a tekintetben.
A cégek etikus viselkedése
Meghatározás: Mennyire etikus az adott országban a cégek viselkedése, ami a kormányzati hivatalnokokkal, illetve más cégekkel való kapcsolattartás illeti.
Egészen 2013-ig előkelő helyen voltunk, csak Lengyelország előzött meg minket, az utóbbi 3 évben viszont meredeken zuhant a hazai cégek etikai megítélése, így lett még egy mutató, amiben a nem túl előkelő 136. helyre kerültünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése